1993 Kínos kudarcba fullad a Vadlibák nevezetű zenekar koncertje (Bombicz Gábor-gitár, Fatuska Benjámin-gitár, Kele Róbert-dob, Fogel Zsolt és Fatuska Máté-ének) a tatai Eötvös József Gimnázium színpadán, a közönség határozott követelésére az előadást félbeszakítják és az este diszkóval folytatódik. A tagok már majdnem marcangoló önvizsgálatba kezdenek, amikor az Avion későbbi, de már akkor karizmatikus frontembere kijelenti, hogy a Sex Pistols is így kezdte. Ennyiben maradnak. Pár hónappal később csonka felállásban ugyan, de sikeres koncertet adnak a szalagavató báli zenekarának intermezzójaként. A műsor a Metallica Enter Sandman című számából áll. Félbeszakítás nem történik, headbangelés bezzeg. 1994 A Vadlibák az érdeklődés hiánya miatt feloszlik, de a Kele-Bombicz szerzőpáros folytatja a munkát Bombiczék Baj, Petőfi Sándor utcai lakásának kazánházában. Úttörő jellegű, sőt műfajteremtő művek születnek, de a meg nem értettség továbbra is az alkotók fő jellemzője. 1995 A nagy meggyőzőerővel bíró duó elhiteti Koch Tibor dobossal, hogy zenekart kell alakítani és Fatuska Mátéval, hogy tud basszusgitározni. Megalakul az Avion a következő felállással: - Kele Róbert - gitár, ének - Bombicz Gábor - gitár - Koch Tibor - dobok - Fatuska Máté - basszusgitár A próbák egy garázsban zajlanak, nincs hely és nagyon hideg van, plusz adódnak problémák a hangszeres tudás hiányából is. 1996 Lassan összeáll az első koncertműsor, olyan, azóta elfeledett opuszokkal, mint a Sztár, az Ugye más lesz a világ, a Petróleum lányka vagy a Jég a pohárban. Nomeg az örökzöldek: Avion, Joe, Csárli, Gyere-gyere. A zenészek gyanútlanok, még nem sejtik, hogy a legnagyobb sikert nem saját gyermekeikkel, hanem a Coco-Jumbo című egynyári remekmű előadásával fogják aratni. Közben új próbaterembe költöznek Baj község lelkes művészetpártolóinak jóvoltából. A helység tágas ugyan, de fűtetlen és ablaktalan, a luxok teljes hiánya miatt "a Pokol" névre hallgat. Egy nyári estén a Várkanyar Kávéházban zajlik az első koncert, ami mindannyiuk várakozását felülmúló eredménnyel zárul. A közönség tombol és további, sajnos nem létező számokat követel. Teljes a siker, bár feltűnő, hogy autogramot senki nem kér. 1997 Költözés a Talentum Gimnázium pincehelységébe, ahol a körülmények ideálisak, leszámítva az agresszív penészgomba fajokat. A zenekar intézményesül: tagja lesz a Tatabányai Zenészegyletnek és egyéves együttműködési szerződést ír alá a Peron Music Alapítvánnyal. Utóbbi anyagi támogatását magukévá téve egy Trabant kombival leutaznak Székesfehérvárra, hogy felvegyék első hangzóanyagukat. Stúdióba vonulnak úgymond. A hangmérnök kissé nehezen hiszi el, hogy az a sárga bálamadzaggal a csomagtartóra rögzített tárgy, ami Környe óta ázik, a lábdob és ellenszenvvel tekint a behangolhatatlan, metálkék basszusgitárra is, melyet az együttes művészeti vezetője ízléses fekete lángnyelvekkel díszített. Hamar túllép azonban kezdeti megrökönyödésén és nagyvonalúan mindenféle márkás hangszerekkel látja el a lelkes amatőröket, amiért azok azóta is hálásak neki. Felveszik a Noé bár, Csárli, Avion és a Jég a pohárban című számokat. A demo mindenki szerint jól sikerül, bár feltűnő, hogy a minimális példányszám ellenére 2003-ban még mindig van belőle. Nagyobb mennyiség. 1998 Számos koncertet adnak Tatán, Tatabányán, Esztergomban. Fellépnek Komáromban a Csokiban is, ahonnan szép emlékekkel távoznak, igaz, a koncertszervező megkéri őket, hogy a szólógitáros testvérét többet ne hozzák magukkal, mert nincs több felesleges székük, amit örömében szétrugdalhatna. Lebonyolítják a kelet-magyarországi turnét: a Jan Elzevír zenekar meghívására Tiszakécskére látogatnak és közös koncertet adnak, gyakorlatilag egymásnak. Kezd kialakulni a "minden idők legrosszabb Avion koncertje" címre pályázó fellépések élmezőnye is. A Berta-malom teherautóplatós estjén a zenekar képtelen előadni a számokat, Kele Róbert száját pirosra csípi a mikrofonban kóborló áram. Rémálmaikban ma is kísért még a tatabányai Csónakázó-tónál megrendezett fesztiválon lézengő babakocsis kismamák látványa, vagy a komáromi Zeneszínház lakatlan termének vákuumja, melynek tökéletességét csak néhány eltévedt büfés zavarta meg. 1999-2001 A Facer együttes megüresedett próbatermébe költöznek a művház alagsorába, ahol a körülmények ideálisak, leszámítva, hogy monszun idején tűzoltók szivattyúzzák ki a vizet az úszkáló hangszerek alól. Zenészegyleti tagságuk időközben elhal, ami nem meglepő, hiszen a tagság zöme a keményebb műfajok híve és ők már kezdték magukat kényelmetlenül érezni warrior tetoválások nélkül. Koch Tibor időközben megelégeli, hogy minden számban ugyanazt kell dobolnia és elhagyja a zenekart, amit a hátramaradottak azért sajnálnak egy kicsit, mer` a Tibi jó csávó. És akkor most? Szerencséjükre egy vörös ördögnek kinéző, szimpatikus fiatalember, név szerint Oláh András hajlandó nyolcvanhat egyéb zenekara mellett az Avionban is dobolni, már csak azért is, mert mint mondja: "Hülyék, én ezen nőttem föl!" Gyorsan haladnak a próbákon, mivel a számok nagy részét gyermekkora óta hallgatja, meghát fürgén is üti a dobot. 2002 Csatlakozik az Avionhoz Bihacker Csaba trombitás és csak fújja, csak fújja, felébresztve ezzel az egyre inkább elkényelmesedő öregeket. Újult erővel vetik magukat a munkába, hangszerelnek, miegymás. Novemberben felveszik második demo anyagukat a Veszprémi Egyetem stúdiójában. Erőltetett menet: két nap alatt kell 7 számot feljátszaniuk, kis híján sérvet kapnak. Két napra rá a villámkezű szólógitáros elrepül Új-Zélandra, hogy megkezdje szörfös karrierjét és tanulmányozza az igen kövér maori lányokat. Helyét az időközben jazzistává fajult Fatuska Benjámin veszi át. Kezdetben nehézségeket okoz, hogy túl sok hangot ismer a gitáron, de idővel sikerül alkalmazkodnia a sivatagi életformához és pár hét múlva ismét koncertképes a felállás. Ekkortájt jön el a Messiás, aki a Sajt, és pár mondatban felvázolja a zenekarnak a befutás rövid stratégiáját, amit majd ő managel, mint manager. Nem nagyon hisznek neki, mert régóta ismerik, viszont mellette szól, hogy magas és úgyis mindig ott van. Később nagyot csalódnak benne, mert mindenféle koncerteket szervez a fővárosban, ahova elég macerás eljutni és tele van vadidegen emberekkel. 2003 Koncertezgetnek itt-ott, semmi különös. Máig érthetetlen okokból meghívást kapnak a Szigetre, úgyhogy próbálják összeszedni magukat. Bombicz Gábor közben visszatér és növeli az egy zenekarra jutó gitárosok számát. Ahelyett, hogy gitárpárbajjal döntenék el, kit illet a szólógitáros szerep, megbeszélik , hogy jogutódjával együtt, közösen folytatják a szólógitározást. Így is tesznek a Szigeten, ahol a zenekar felszabadult hangulatban matiné jellegű koncertet ad az eső elől a sátorba menekülőknek és a megjelent ősrajongóknak. 2004 Rettentő zsúfolt év, egymást érik a fesztiválok, melyekre a zenekar nem kap meghívást. Cserébe Alkmaarba utaznak ápolni a testvérvárosi kapcsolatokat. A Trompetenjongleur jóvoltából ingyen kisbuszozhatnak Hollandiáig, vidám vadásztársaságnak álcázva magukat. Első este egy hatalmas ét- és itallap előtt játszanak, másnap egy szabadtéri fesztiválon, ahol a borzasztó vörösbor ellenére igen jól érzik magukat. Kiderül, hogy Kele művész úr hangját ki lehet hangosítani úgy, hogy magvas gondolatai érthetőek legyenek. A hollandokat ez valamiért nem dobja fel. Kiderül továbbá, hogy az együttes dobosa kipisálni ugyan nem, de spárgázni remekül tud, produkciójának nézettségi indexe meghaladta a nagyszínpadét. Köszönjük Jumbo! Az év vége felé aggasztó folyamatok figyelhetők meg a zenekaron belül. Zavarbaejtően összeszedett koncerteket adnak, olyan extrákkal, mint: megírt műsor, a megfelelő hangnemben eljátszott szólók, a dúr- és a moll-akkordok megkülönböztetése (a ritmusszekció ebben nem vesz részt, elhatárolódik a �művészek� körében eluralkodó sznobizmustól - O.A., F.M.), elfogadható állapotú vezetékek használata. A vendéglátózás gyanújának sötét árnyéka vetül a zenekarra. Novemberben BéGábor fázni kezd és szokás szerint elutazik Új Zélandra. A többiek várják, hogy Kisbenyó hazajöjjön Londonból és a saga folytatódjék. Mi bajuk van a gitárosoknak ezzel az országgal? Benyó is beck � mondja az angol, meg az ungar, az ungarin meg pláne, és az év utólsó előtti napján a zenekar újra koncertképes. Sőt, olyasmi történik, amitől az eddig bíztató jövő egyszerre sötétté és kiszámíthatatlanná válik: Sajt szájához emeli a szaxszofont és megpróbálja. Emberek előtt. Sok ember előtt. 2005 Minden a várakozásoknak megfelelően alakul, keine Grammy und Golden Zsiráf. Hasznos tapasztalat a Budaörsi Napokról: áram nélkül nem szól a villanygitár, a zenekar puszta látványa pedig nem képes maradásra bírni a közönséget. Hasznos tapasztalat a Világgödörből: jó a kávé, gigantikus a WC. Hasznos tapasztalatok Hollandiából: metálfeszten játsszál metált, ne vegyél vegetáriánus hotdogot szuahéli büféstől, fellépés előtti éjszaka ne verd szájon a trombitást. Valamint ne akarj hálózsákot erőltetni a dobosra, ha minden szükséges felszerelése megvan az alváshoz (farmer, pulcsi). Év végén 10 éves jubileum, szolid öntömjén Koch Tibivel súlyosbítva. 2006 Egyre nehezebb tevékenységekről beszámolni a zenekarral kapcsolatban. A nagyközönség továbbra is éretlen az igazi bűvészet befogadására, még a rokonokra sem lehet biztosan számítani. Tavasszal stúdió: mindenféle igényesség mellőzésével felveszik első lemezanyagukat. 13 számot rögzítenek, miután sikerült lebeszélni magukat egy megalomán duplaalbum elkészítéséről. A kimerítő feladat után mindenki elmenekül, úgyhogy a munkálatok leállnak. A médiát félrevezetik, nyárra ígérgetnek megjelenést, de abból persze semmi nem lesz. Nehézségekre való hivatkozások hangzanak el. Nyáron meleg és EFOTT: a zenekar a technikusok érdektelenségének köszönhetően negatív csúcsot állít be 27 perces műsoridővel. A korábbi rekord: 29 min 30 sec, naszályi falunap, telehold (köszönet érte Betty (Detty?) Love-nak, aki türelmetlenül várakozott a színpad mögött, művészi önkifejezés feltett szándékával, valamint alapos gyanújával). Ősszel Csabi végleg elment Skalandozni, ott állnak trombitás nélkül. A félelmetes Sajt azonban csak rövid ideig élvezhette a vezérfúvós szerepét (azt is teljesen érdemtelenül): Belső Máté jött, látott és kottázott. Füzetébe fél óra alatt lejegyezte a zenekar 10 éves munkásságát, ráadásul ceruzával. És a tisztelet? 2007 Április lesz mire befejeződnek a keverési munkálatok. A bandapénznek lőttek is, pedig CD, borító még sehol. Így megy ez. Nyáron fesztiválozás, díjazottak: 1. Hopplá Fesztivál: a legjobb szervezés ingyenpizzával, vérnyomásméréssel, szocialista vendégszobákkal 2. Pannónia Fesztivál: a legjobb csilisbab 3. Sziget Fesztivál: a legjobb táncos karaoke (Kele Róbert: Ring of Fire), a legértékesebb autogram (Csonka Pici) vissza