Székesfehérváron születtem, már gyerekkoromban körülvett a zene, hiszen apuék a Voga-Turnovszky Duo-val gyakran próbáltak otthon. Fura belegondolni, hogy akkor százezreket adtak el a lemezeikből, most pedig 5000 db eladott lemez már arany minősítést kap...Ebből persze én nem sokat éreztem, akkor én ezt úgy éltem meg, hogy apu és a barátja nagyon szeretnek gitározni és sokat nevetünk... Én valahogy így kerültem kapcsolatba azenével, és azt hiszem ma is ez a fő motivációm: maga a zenélés öröme. Már 14 éves koromból vannak szerzeményeim, persze ezek akkor még csak amolyan stílusgyakorlatok voltak, de ekkor indultam el az énekesi pályán és a zeneszerzővé válás útján egyszerre. Akik zeneileg inspiráltak - apun kívül - Aretha Franklin, Quincy Jones produkciók, Prince, természetesen a Beatles, Peter Gabriel, Joe Jackson, Phil Collins, Police, Yes, King Krimson, Weather Riport, Kieth Jarrett, stb. Nagyon jó zenei hatások értek otthon már gyerekkoromtól kezdve, és szinte minden stílusban találtam valaimt, ami közel állt hozzám. Így pl. a gospel, soul, old school R&B, pop-rock, jazz, arról nem is beszélve, hogy a 10 év alatt, amíg a Hermann Ottó Zeneiskolába tanultam zongorázni, nagy hatással volt rám Debussy, Chopin, Bartók, Brahms és Scott Joplin is. Középiskola után Pestre költöztem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megkezdtem a tanulmányaimat 3 szakon (irodalom, nyelvészet, kommunikáció-PR), esténként, hétvégente pedig stúdiókban dolgoztam session énekesként. Rengeteg produkcióban működhettem közre ez alatt az idő alatt, és egyik megbízás jött a másik után. Első élő koncerten Tolcsvay László produkciójában vettem részt. Hatalmas élmény volt. Ezután nem sokkal már Zámbó Jimmy lemezeken énekeltem, ill. a színpadon voltam Jimmy utolsó BS koncertjén is. Majd Presser Gábor hívott fel, hogy volna-e kedvem vele tartani egy turnéra, mert hallott tőlem egy felvételt és pont ilyen gospeles hangra lenne szüksége. Egy pillanatra megállt a kezemben a villa a pizzázóban, de amint magamhoz tértem a meglepődöttségből, igent mondtam és ennek a rövid, de velős beszélgetésnek az eredményeként 2001 és 2009 között rengeteg Presser Gábor koncerten és próbán vehettem részt. Mondanom sem kell, mekkor élmény és iskola volt, mind művészileg, mind emberileg. Úgy érzem sokat tanultam és ma is használom ezt a tudást a saját produkcióm működtetésekor. A session-éneklések mellett egyre komolyabban beleástam magam a zeneszerzésbe, szövegíróként és zeneszerzőként is kaptam már felkéréseket huszonévesen. 3 lemezre elegendő anyag gyűlt össze az évek során és végül 2008-ban elérkezettnek láttam az időt, hogy kiadjak egy saját, szerzői lemezt. ("voga Viki - Don't Hold It Back") Egy szerencsés találkozás folytán ennek a lemeznek a munkálataiban egy karibi származású amerikai zenész-producer, Kasai Jnofinn segédkezett. Tulajdonképpen ő segített megszólaltatni a fejemben kavargó "Voga Vikis" zenei stílust. Kasai rendkívül széles skálán otthonosan mozog különféle zenei stílusokban, így a lemez hangszerelése folyamán nagyon inspiráló volt, hogy igazi gospel, soul vagy R&B szólalt meg a zongorán a keze alatt. Annyira jól működik ez a rendszer közöttünk, hogy mind a mai napig együtt dolgozunk. "Playing on the radio' c. második szerzői lemezem. A korábbi lemezhez képest ez egy sokkal lágyabb hangvételű album. Ez nem stílusváltás, csak egy újabb szín a zenémben. Ezzel nyúltam vissza a legelső zenei hatáshoz, ami ért. Az olyan dallamos, énekelhető dalokhoz, melyeket gyerekként hallgattam a kisszobában, amikor apu a konyhában gitározott. A dalokat és szövegeket én írom, ezért személyes ihletettségűek. Némelyik nyíltabban, néhány pedig átvitt értelemben, valamivel burkoltabban mesél az életemről, a gondolataimról. Nem egyszer kaptam már olyan visszajelzést, hogy ezek a gondolatok, érzések így zenében megfogalmazva másoknak is segítettek már, ez pedig mindig jó érzés hallani, hiszen indie előadóként rögös és hosszú út vezet a siker felé. Ezek a visszajelzések sok erőt adnak ilyenkor. Sokat kell dolgozni, hogy egy produkció működjön, de szerintem, ha a fő motiváció szívből jön, mindig van honnan energiát meríteni hozzá. vissza