Pere János

napi megtekintések: 1

megtekintések száma: 25864

dalok száma: 66

leírás:

Dalénekes- előadóművész A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett 1958-ban. Még ebben az évben eljátszotta Kukorica Jancsi szerepét Kacsóh Pongrác daljátékában a Pécsi Ifjúsági Színház színpadá... bővebben
Dalénekes- előadóművész A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett 1958-ban. Még ebben az évben eljátszotta Kukorica Jancsi szerepét Kacsóh Pongrác daljátékában a Pécsi Ifjúsági Színház színpadán. Ekkor már a pécsi Liszt Ferenc Zeneművészeti Szakiskola zongora tanszakának végzős növendéke volt. Tanárai javaslatára 19 éves korában a magánének tanszakon folytatta tanulmányait. 1965-ben szolfézs-zeneelmélet tanári, majd pár évvel később magánénektanári diplomát szerzett a Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tagozatán. 1967-ben a Magyar Rádió Énekkarába került, ahol 15 évet töltött. A Rádióénekkarban hamarosan felfedezték hangjának szépségét, ezért szólóénekesi feladatokat bíztak rá. Grabócz Miklós mentorálásával kezdett magyar nótákat énekelni, ahol rövidesen a szakma élvonalába került. A Magyar Rádió számtalan magyar nóta felvételt, a Hungaroton hanglemezekre szóló szerződéseket, míg a Magyar Televízió népszerű műsoraiban (Nótaszó, Vasárnapi muzsika, Népies műdalok, Önök kérték, Szilveszteri nótaszó, Pere János énekel) sorozatos közreműködésekre kérte fel, az Országos Rendező Iroda pedig színpadi műsorokban szerepeltette. Első Erkel Színházbeli fellépése 1972-ben volt. Dalainak előadásában mindig nyomon követhető a főiskolai tanulmányok kapcsán szerzett klasszikus zenei ízlése valamint a klasszikus hangképzés fontossága. Számtalan rádiófelvétel és hanglemez elkészülte után felfedezte, hogy a szalonzene a magyar zenei élet palettáján hiánycikk. Ennek pótlása érdekében kutatásokat folytatott az Országos Széchényi Könyvtár ban, ahol sorra gyűjtötte össze azokat a dalokat, amelyek a magyar cigányzene bécsi előadói stílusához igazodó dalok voltak és amelyek korábban - vagy más országokban - szalonzenekari kísérettel kerültek előadásra. Indítványára, a Magyar Hanglemezgyár – bár hosszas ellenállás után – 1990-ben elkészítette a Herkulesfürdői emlék című önálló nagylemezét, amely kizárólag szalonzenei kísérettel előadott dalokat tartalmaz. CD-n 2009-ben jelent meg. A dalok kíséretére Esze Jenő zongoraművész vezetésével megalakították a Fantázia Szalonzenekart. A hanglemez műsorát Pere János úgy állította össze, hogy bebizonyosodjon: a magyar nóta stílusa, érzésvilága más országokban is létezik: a bécsi keringő, a francia sanzon, az orosz románc, vagy az olasz nápolyi dal a társadalmak polgárosodásának időszakában keletkeztek és mindmáig léteznek, azaz klasszikussá lettek. 1983-tól - a Magyar Rádió Énekkarából kiválva - a budapesti Rácz Aladár Állami Zeneiskola magánénektanára, majd a magánének tanszak tanszakvezető tanára lett. Énekesi és tanári munkájával párhuzamosan 1992-95 között az akkor megalakult első magyar kereskedelmi rádió (Juventus) énekes szerkesztő-műsorvezetője lett, ahol Pere-tere-fere c. műsorában - a hallgatók segítségével - felkutatta és bemutatta az elfelejtett magyar nótákból, szalonzene kíséretes dalokból, ritkán hallott magyar operettekből, valamint a régi magyar énekesekkel készült könnyűzenei felvételeket. 2009-től az iskola megszűnéséig a Budapesti Dalénekes Iskola magánénektanára volt. Kitüntetései: 2008 Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt[1] 2009. Életmű-díj 2009. Pedagógus Szolgálati Emlékérem Legismertebb dalai: Herkulesfürdői emlék - dalkeringő Kislány, hallod a muzsikát ? - operettdal Anyám, édesanyám dallal köszönöm - lírai dal Kis lak áll a nagy Duna mentében - megzenésített Petőfi vers Erdő szélen nagy a zsivaj, lárma - magyarnóta vissza

bio:

Amig a valcer élni fog 2011-
zenekar dalai
Tudod mi az a MOODLYRIX

Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat.

i