Az együttes magva 1973-ban alakult Griff néven, majd 1974-től Edda néven folytatták (ezt tekintjük a zenekar születési évének a „miskolci időszámítás” szerint, valamint ez év szeptemberében lett Pataky Attila az énekes). 1977-ben került a zenekarba Slamovits István, akinek a zenéje meghatározta a zenekar hangzásvilágát. A klasszikus „bakancsos” felállás 1978 szeptemberére állt össze, amikor Zselencz László is a zenekar tagja lett. 1980-tól Edda Művek a nevük, és ezt tekintjük a zenekar születési évének „országosan”. A zenekar nevében a „művek” szó azt szimbolizálja, hogy az együttes Miskolcon, egy tipikus északkelet-magyarországi iparvárosban – az „acélvárosban” – kezdte pályafutását. A lemezeladást nézve Magyarország egyik legsikeresebb rockcsapata lett. Szinte valamennyi lemezük "bearanyozódott". Ők voltak az elsők, akiknek vidéki létükre sikerült megtörniük a fővárosi bandák egyeduralmát.



Az egyetemre való bekerülése után Griff néven alapította meg az együttest. Néhány hónap elteltével azonban úgy tűnt, hogy nem volt szerencsés a névválasztás. Ebben az időben került a kezébe egy könyv, melynek a címe: EDDA-dalok. Megtetszett neki az Edda név, ez lett az új nevük. Ekkor már 1974-et írtak.



Edda névvel az óizlandi-germán irodalomnak két nagy fontosságú alkotását jelölik. Ezek mitológiai és hősi énekek, mondai dalok, de van köztük drámai párbeszéd és tanító darab is. A régebbi a verses Edda-dalok gyűjteménye, a másik az un. ifjabb Edda, melyet Gábor Ignác fordított magyarra.



A névválasztásból majdnem botrány lett, ugyanis a pártbizottságról „leszóltak”, hogy ezzel a névvel nem játszhatnak tovább, mivel Mussolini lányát is így hívták. A vita úgy ért véget, hogy bemutatták az Edda-dalok c. könyvet, s ettől kezdve minden rendben lett.


Egyetemi zenekarként indultak. 1973 lehetett - senki nem tudja pontosan a dátumot - amikor ketten-hárman pengetni kezdtek valamelyik kollégiumi szobában, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Amikor a szoba már tele lett hallgatókkal a kollégium folyosóján folytatták, majd heti rendszerességgel az egyetem szomszédságában lévő Boci-bárban zenéltek. Az akkori elvárásoknak megfelelően főleg világhírű együttesek slágereit játszották. Népszerűségük hamar felfelé ívelt: bálokba, ötórai teákra, műsoros estekre hívták őket. Nem voltak hosszú távú terveik, mindössze az volt a céljuk, hogy az ösztöndíj mellé némi plusz jövedelmet szerezzenek. Ráadásul ezt a hobbijukkal, a zenéléssel tehették. Az alapító Halász József volt.



A kollégium pincéjét próbateremnek rendezték be, a felszerelés nagy részét az egyetemi KISZ szervezet kulturális bizottságától kapták.



A megalakulást követően számtalan tagcsere volt, melyek szinte nyomon követhetetlenek. Hamarosan énekesváltás következett, Fodor Attila (Foci) került a posztra, majd kiválásával - bevonult katonának - Pataky Attila. Nem sokkal később egy billentyűssel bővültek, Fancsik Zoltán személyében. Kis idő múlva Deák Ákos váltotta őt a billentyűknél. Bár a zenekar fellépéseit egyre többen látogatták, és már nem csak Miskolcon, hanem megyeszerte ismerték őket, a tagok továbbra is csak hobbijuknak tekintették a zenélést, az elsődleges cél a diploma megszerzése volt. Ez alól Pataky Attila volt a kivétel, aki a zenekarba kerülése után hamarosan húzóember lett a csapatban, és félbeszakadt sportpályafutása után élethivatásának tekintette a zenélést. Az ő biztatására a vidéki zenekarok közül az elsők között megszerezték az ORI-vizsgát, de még ekkor is hihetetlennek tűnt, hogy az Edda egyszer országosan ismert zenekar lehet. A vizsgával azonban az alapító tagok válaszút elé kerültek. A diplomához közeledve világossá vált, hogy nem bírják már a felgyorsult tempót, számukra véget ért az Edda. 1974 őszén Halász József hazaköltözött Zalaegerszegre, előtte átadta Pataky Attilának a zenekar vezetését és az Edda név tulajdonjogát.



1977-ig élénk zenészvándorlás volt az Eddánál. A zenekar tagjai voltak ebben az időszakban Szepcsik József (Sucu) dobos, Róna György basszusgitáros és Aranyosi György billentyűs. Attila mellett rövid ideig egy másik énekes, Darázs István is tagja volt a csapatnak. Miután Szepcsik Józsefről 1976 tavaszán kiderült, hogy halálos beteg, abbahagyta a dobolást. Helyére Pataky Attila visszahívta Zalaegerszegről Halász Józsefet, aki elfogadta a felkérést. Szepcsik József hamarosan meghalt, ez volt az első tragédia az Edda történetében. Nemsokára Halász Józsefről is kiderült, hogy nagyon beteg. Egy darabig még játszott betegen, aztán felállt a dobok mögül. 1980-ban, 29 éves korában hunyt el. Az Ő tiszteletére íródott később az „Emlékezni (egy régi jó barátra)” c. dal.



1977-ben kereste fel Attis Slamovits Istvánt, akinek épp akkor szűnt meg előző zenekara. Mindkettőjüknek határozott elképzelése volt, új útra lépnek, stílust váltanak, a rock felé fordulnak. A helyi bandákból kiválogatták a célnak legmegfelelőbb embereket, amolyan miskolci szupercsapatot hoztak létre.



A budapesti bemutatkozás először nem volt sikeres, de második nekifutásra már teltházas koncertet adtak. Első nagylemezük 1980 májusában jelent meg, és 250 000 példányban kelt el. A mai napig rendkívül népszerű, számai közül több sláger lett. Szerepeltek Almási Tamás Ballagás című filmjében, a második nagylemezük több száma filmzeneként is szerepel. A dorogi rockfesztiválon forgatták A pártfogolt című film egyes jeleneteit, melyben az Edda is kapott szerepet egy koncertbetét erejéig. Három nagylemezt adtak ki. A felállás stabilnak volt mondható, bár adódtak problémák (Barta Alfonz bevonulása katonának, majd disszidálása). Az első nagylemez sikere után Platina Turnét tartottak, amelyen fúvósokkal színesítették a hangzásvilágot. Ekkor turnézott velük először többek között Gömöry Zsolt is. 1983-ban a Pataky és Slamovits közötti ellentétek arra vezettek, hogy 1983. december 17-én búcsúkoncertet adtak. A szakítás oka, hogy míg Pataky a jól bevált zenét akarta játszani (a biztos megélhetést), addig Slamovits zeneileg többre vágyott. A gondokat tetézte, hogy harmadik nagylemezük anyagát a lemezgyár visszadobta, és egy szám kivételével (Fekete élmény) az egészet újra kellett írni (később ezek a számok a Pataky-Slamovits lemezen megjelentek).



Pataky 1984-ben úgy döntött, hogy újraindítja az Eddát, és nála tíz évvel fiatalabb, de profi pesti zenészekkel 1985 májusában visszatért. Így a miskolci mítosz némileg veszített erejéből. 1988-ra sikerült stabilizálni a felállást, és zeneileg is elismertebbek lettek. Ekkor jelent meg a máig legerősebbnek tartott lemez, a Változó idők. Akkoriban több szokatlan helyszínen játszottak: Lenin Kohászati Művek Acélszerkezeti csarnoka, márianosztrai börtön. 1991-ben Alapi és Pethő Kanadába ment, helyükre Kicska László (basszusgitár) és Kun Péter (gitár) került. A generációja legsikeresebb gitárosának tartott Kunt az agárdi Edda-tábor idején máig tisztázatlan körülmények között halálra gázolták, helyére újra Alapi lépett.



Azóta gyakorlatilag stabil a felállás, mindössze a dobosposzton történt változás 1997-ben, akkor Hetényi Zoltán került Donászy Tibor helyére. 1998-ban angol nyelvű albumot dobtak piacra (Fire And Rain). Azóta két-három évente jelentkeznek új albummal. 2008 telén megjelent az első koncert-DVD-jük, 2009-ben pedig a harmincadik albumuk (Átok és áldás).



Az Edda még ma is sok helyen népszerű az országban. A legsikeresebb koncerthelyszíneik: az évekig az országos találkozó helyéül szolgáló Agárd, az elmúlt évek alatt "zarándok hellyé" váló Csesznek, valamint a már jól ismert Diósgyőri vár, és természetesen a Petőfi Csarnok.



Az Edda Művek dallamos, gazdagon hangszerelt rockdalai és balladái főként a fiatalok társadalmi és érzelmi életével, mindennapi örömeivel, problémáival foglalkoznak, főként a kétezres években jelentős szerepet játszik dalszövegeikben az aktuálpolitika . Az együttes évente közel száz alkalommal lép fel országszerte, valamint a környező országok magyarlakta területein.




forrás: Wikipédia

vissza