Lovay László
stílus: magyar nóta, táncdal, mulatós
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 3871
dalok száma: 121
leírás:
Lovay László (Budapest, Magyarország, 1952. május 4.) nótaénekes, előadóművész, műsorvezető és zeneszerző.
bio:
Lovay László – mondhatnánk, egy név a sok közül – de ki van-e név mögött?
Nos, elárulhatjuk – egy átlagon felüli és sokoldalú énekes, zeneszerző, aki már számtalan alkalommal szerzett nemcs...
bővebben
Lovay László – mondhatnánk, egy név a sok közül – de ki van-e név mögött?
Nos, elárulhatjuk – egy átlagon felüli és sokoldalú énekes, zeneszerző, aki már számtalan alkalommal szerzett nemcsak zenét, de örömet is, a könnyűmuzsikát és a magyar nótát kedvelők széles, nemcsak hazai, hanem nemzetközi táborának, nem egy esetben e muzsikát művelő, más énekeseknek, zenészeknek egyaránt.
Mit tudunk még róla, életpályájáról, művészi tevékenységéről, sikereiről és terveiről?
Nem énekesnek készült, de az élet, mint az embert formáló egyik legfontosabb tényező, itt is közbeszólt.
A pesti gimnazista - felhasználva általános iskolai zongoratanulmányait is - próbát énekel, tagja lesz a gimnázium ifjúsági zenekarának, és énekese a különböző rendezvényeknek.
Itt alakul ki benne az életét már továbbiakban meghatározó két érzület, a Zene és az Ember szeretete.
vissza
Néhány állomás
1971-ben ideiglenes rádiópróba éneklés, melyet 1972-ben véglegesít. Ezt követően a Magyar Rádió népzenei főosztályának lesz a hivatalos énekese. A következő években számtalan magyar dal felvételt készít vele a Magyar Rádió, melyek ma is hallhatóak.
1973-ban vizsgák alapján ideiglenes ORI működési engedélyt szerez, melyet 1974-ben újra vizsgázásként véglegesít, ettől kezdve, mint hivatásos előadóművész közreműködik számtalan nagyszabású ORI rendezvényen.
1974-től éveken keresztül rendszeres fellépője volt a nagyszabású SZÚR rendezvényen a Népstadionban, ahol több mint százezer ember tapsolt a sikeréért. Fiatal kezdő énekesként a kor legkiválóbb művészeivel lépett egy színpadra (Honthy Hanna, Feleki Kamill, Major Tamás, Gobbi Hilda, hogy csak a legnagyobbakat említsük).
1976-ban az Országos Filharmónia hivatásos működési engedélyét szerzi meg, mint „magyar dal” énekes. Még ugyanebben az évben az Országos Filharmónia tagjává választják.
1984-ben a Magyar Rádió és a Magyar Televízió közös rendezésében megtartott II. „Nyílik a rózsa” énekverseny harmadik helyezését és a közönségdíjat kapja.
Mint zeneszerző is nagyon sikeres ezekben az években, számtalan rangos versenyen indul, mint szerző, és nyer is számtalan díjat.
1986-ban Magyar Televízió „Magyar dal verseny” fődíjasa, mint zeneszerző, az előadó dalt énekli Kalmár Magda Kossuth-díjas operaénekes (A szám címe: Ha lehetne még egy életem)
1986-87-ben több dalt ír - mint zeneszerző - Czigány György verseire a Magyar Televízió felkérésére, melyeket Bende Zsolt a Magyar Állami Operaház érdemes művésze tolmácsolásában rögzít az MTV szórakoztató zenei főosztálya.
1986-ban az Inter Koncert iroda javaslatára Magyarországot képviseli a Yamaha fesztiválon a „Mindent a szerelemért” című szerzeményével, ahonnan közönségdíjjal tér haza, mint szerző.
1987-ben szintén a „Mindent a szerelemért” című dallal a siófoki Interpop nemzetközi táncdalfesztiválon indul, mint szerző, szerzeményét közönségdíjjal jutalmazzák.
1987-ben a Ferencvárosi Torna Club nyílt zenei pályázatot hirdetett az új Fradi induló megírására és népszerűsítésére. Több ezer pályamű közül az általa, mint zeneszerzőként írt dal elnyeri a fődíjat, és ezzel együtt a közönségdíjat is. A Ferencvárosi Torna Club történelmében született egy új induló, melyet nemcsak a hivatalos szakmai bizottság, hanem a közönség is szívébe zárt.
Még ugyanebben az évben a Fradi induló kitörő sikere kapcsán a Hungaroring Zrt. felkéri, hogy írja meg a Forma1 hivatalos magyarországi indulóját.
Ennek ékes bizonyítéka, hogy még ebben az évben megjelent Magyarország utolsó bakelit kislemeze, melynek egyik oldalán az új Fradi induló, másik oldalán pedig a Forma1 hivatalos indulója szerepel Lovay László előadásában.
Ez a lemez több százezer példányban kelt el, így nemcsak aranylemez lett, hanem platina lemez is.
1984-1990 időszak alatt számtalan, a Magyar Rádió és Magyar Televízió által rögzített zenei felvétel készül vele.
1990-ben a Magyar Rádió és a Duna Televízió közösen meghirdette az I. Nemzetközi Dankó Pista énekversenyét, ahol a zsűri fődíját és a közönség díját is neki ítélik, amit már, mint Zalai illetve Dunántúli versenyző vesz át.
1989-ben Budapestről Hévíz városában költözik, ahol megnyitja első éttermét, mely szervesen kapcsolódik eredeti szakmájához.
1990-1994 között számtalan sikeres rendezvényt szervez a városban, és a megyében is. Neve fémjelzi Zala megye és a térség kulturális életét, meghatározó személyisége a kultúra és a gazdaság területén.
1994-ben Hévíz város Pro Kultúra kitüntetésben részesíti, a város érdekében kifejtett kulturális tevékenysége elismeréseképpen.
Művészi pályafutásának 25. évfordulója tiszteletére Hévíz városa díszpolgári címet adományozza neki.
1994-ben megjelenteti „Hévízi tó” című első CD-lemezét, melynek kiadója a LAMARTI Hanglemezkiadó Kft.
1995-ben szintén a LAMARTI Kiadó gondozásában megjelenteti következő CD-jét „Három sós perec” címmel.
1996-ban újabb CD lemezzel jelentkezik szintén a LAMARTI Hanglemezkiadó Kft. gondozásában, „Az a szép, az a szép” címmel.
1999-ben, mint művészi pályafutásának 25. évfordulója tiszteletére, megjelenteti negyedik CD lemezét, „Gyere, Bodri kutyám” címmel.
A Magyar Televízió valamennyi megjelent Magyar Dal lemezéből, melyen Déki-Lakatos Sándor és kitűnő zenekara közreműködik, teljes időtartamában rögzíti. 1996-ban elkészíti a Magyar Televízióval közösen, ennek a műfajnak első nóta-klip változatát, mely 3 x 25 perces anyagot ölel át, ezzel forradalmasította a műfajt, és ennek a műfajnak a képi előadásmódját. A Magyar Televízió által rögzített felvételek, melyek a már megjelent lemezek zenei anyagából készült, korábban a Televideo megjelenteti videókazetta formájában, melyeket a mai napig DVD formátumban lehet megvásárolni.
2004-2010, mint műsorvezető önálló műsort kap felkérés alapján a Budapest Televízióban, minden vasárnap, mely műsor valamennyi mért nézettségi szinteken rekordokat döntött.
2004-ben megjelenteti ötödik „Csak a jók mennek el” című CD-lemez kiadványát szintén a LAMARTI Hanglemezkiadóval. Ebben az évben művészi pályafutásának 30. évfordulója elismeréseképpen Zala megye díszpolgára címet adományozzák neki.
2007-ben megjelenteti hatodik CD lemezét, mely a legsikeresebb daloknak a válogatása, „Így énekelek én” címmel, szintén a LAMARTI Hanglemezkiadó Kft. által.
A LAMARTI Hanglemezkiadó Kft.-vel végzett több éves közös munka eredménye, hogy mind a hat megjelent CD lemeze, aranylemez lett.
Az elmúlt években számtalan tévéfelvételt készített az RTL Klub és a Magyar Televízió gondozásában, mint Magyarország egyik legnépszerűbb énekesével, több száz dalt rögzítettek. A mai napig nincs olyan televíziós zenei adás, akár az RTL Klub, illetve a Muzsika TV, MTV adásain belül, ahol egy-egy dal erejéig ne láthatnánk Lovay László előadóművészt.
2014-ben ünnepli művészi pályafutásának 40. évfordulóját. Negyven év zenei munkásságával kimagaslóan hozzájárult a magyar népzene és magyar dal hagyományainak ápolásához, és a jövő generációja felé irányt mutatva, e hagyomány megőrzéséhez. Negyven éves előadói és zenei munkásságával az egyetemes magyar kultúra meghatározó egyénisége.
Pro Cultura
Hévíz Város Díszpolgára
*******************************
II. Nyílik a rózsa énekverseny
1984 díj: 3. helyezett
1984 díj: Közönség-díj
Magyar dal verseny
1986 díj: Zeneszerzői fődíj
Yamaha Fesztivál
1986 díj: Szerzői közönség
Interpop Nemzetközi Táncdalfesztivál
1987 díj: Szerzői közönség
Fradi Induló zenei pályázat
1987 díj: Zeneszerzői fődíj
1987 díj: közönség díj
I. Nemzetközi Dankó Pista énekverseny
1990 díj: Zsűri fődíj
1990 díj: közönség díj
******************************
1994: Hévízi - tó (Arany lemez)
1995: Három sós perec (Arany lemez)
1996: Az a szép, az a szép (Platina lemez)
1999: Gyere bodri kutyám (Arany lemez)
2004: Csak a jók mennek el (Arany lemez)
2007: Így énekelek én (Arany lemez)
kapcsolódó videók
