Még mindig nem tudom, mit is kéne tenni
Nem is olyan egyszerű
Ennek a világnak megfelelni
Mindig ugyanúgy, csak egy utat követni
Én nem ezt akarom, és
Nem is ezt fogom tenni
Felhők szélén ülök, alattam a világ
Én nem vagyok különc, nem vagyok király
Nincs messze a pokol, de közel a menny
A világ egy kifordítható köpeny
Hallom, amit mondasz, nem értem mire gondolsz
Keresek valami jót
Te mindent lerombolsz
Nem baj van itt még, ettől lesz kicsit szép
Egy kicsivel könnyedébb,
Nekem ennyi épp elég
Felhők szélén ülök, alattam a világ
Én nem vagyok különc, nem vagyok király
Nincs messze a pokol, de közel a menny
A világ egy kifordítható köpeny
Remegve nézek szét
Szakad az eső és várok
Szemedbe nézek szétszakad
Az első álmom
Nem számít a bánat,
Nem számít a látszat – ha csal
A kérdésre a válasz egy kicsit még fáraszt
Félek tőle, hogy belém mar