Nézd csak ott fönn a vásznon,
Szétpereg egy néma álom.
Pereg az álmom.
Mocskos hajnali égen,
villanó fényű képen nézem,
repülök éppen.
Nyomtalanul száll el a szó,
Keresem a választ.
Amíg az a rossz, ami jó,
hol az aki választ?
Hol az, aki mond valamit,
mond valamit?
Éjszakában az égre szikra csillagok szállnak égve
földet érve.
Megfakult ócska vásznon,
pernye lesz itt ma minden álom,
Hamis az álmom.
Keresem a székek alá behajított képet.
Keresem a fények elé tolakodó árnyat.
Keresem a hold hidegét,
hold hidegét.
Repülj, ne várj!
Repülj, ne várj!
Gyere hát, siess, hamarosan véget ér az éj.
Repülj, ne várj!
Repülj, ne várj!
Gyere hát, velem oda,
hol a csillag földet ér.
Nyomtalanul száll el a szó,
Keresem a választ.
Amíg az a rossz, ami jó,
hol az aki választ?
Hol az, aki mond valamit,
mond valamit?
Repülj, ne várj!
Repülj, ne várj!
Gyere hát, siess, hamarosan véget ér az éj.
Repülj, ne várj!
Repülj, ne várj!
Gyere hát, velem oda,
hol a csillag földet ér.
Repülj, ne várj!
Repülj, ne várj!
Gyere hát, siess, hamarosan véget ér az éj.
Repülj, ne várj!
Repülj, ne várj!
Gyere hát, velem oda,
hol a csillag földet ér.
Repülj, ne várj!
Repülj, ne várj!
Gyere hát, siess, hamarosan véget ér az éj.