Kisasszony napjára elmennek a fecskék,
A mi szerelmünk már csak egy fájó emlék.
Csak egy fájó emlék, csak egy könnyes álom...
Nem is volt jó más egyébre,
csak hogy mindig fájjon,
hogy örökké fájjon.
Hogy örökké fájjon a te édes csókod,
Mindig rád gondoljak, sose legyek boldog.
Legjobb volna talán ha én is elmennék...
Hiszen nékem új tavaszt már nem hoznak a fecskék,
nem hoznak a fecskék.