Kedves, kicsi Bözsike,
olvasta a levelem,
dobja el és ne törődjön
soha többé énvelem!
Tépje össze darabokra,
s ne gondoljon soha rám,
könnyelmű és léha vagyok,
maga pedig úri lány.
A vasárnapi randevúra,
Bözsike, én nem megyek,
hogyan magyarázzam meg,
hogy a szívem erről nem tehet.
A hűvösvölgyi végállomás
nekem világ vége,
s mire oda kiérnék én,
hát maga rám se nézne.
A vasárnapi randevúra,
Bözsike, én nem megyek.
Ne várjon, mert hogy is mondjam,
értse meg, hogy nem lehet!
Hogy mondjam meg értelmesen,
világosan, szépen?
Mit csináljak, hogyha nincsen
villamosra pénzem?
A vasárnapi randevúra,
Bözsike, én nem megyek.
Ne várjon, mert hogy is mondjam,
értse meg, hogy nem lehet!
Hogy mondjam meg értelmesen,
világosan, szépen?
Mit csináljak, hogyha nincsen
villamosra pénzem?