Mindig lesz, aki hangosabb,
Ki azt hiszi, nálad fontosabb.
Meggyőzi magát, hogy ő a világ,
Nem erdőt lát, csak egyetlen fát.
Szólhatsz halkan, ha súlya van,
Én meghallom, majd bárhonnan.
Nevet a tömeg, mert másnak lát,
Nevess rajtuk, olyan egyformák.
Verjen a sors, vagy áldjon az ég,
A Tegnap tüzében minden elég.
Viseld büszkén a szívben a tőrt,
Mikor minden álmod már összedőlt.
Nevetni nehéz, ha sírni kéne,
Csillagot látni a borús égre.
Hogyha fáj és a szívedre száll,
A bánathozó sötét madár.
Nevet a tömeg, mert másnak lát,
Nevess rajtuk, olyan egyformák.
Verjen a sors, vagy áldjon az ég,
A Tegnap tüzében minden elég.
Nincs jövőd, ha a mától félsz,
Eltemetve a múltban élsz.
Minden napod üres és hosszú,
Szomorú dallam, sötét és lassú.
Hogyha fáj és a szívedre száll,
A bánathozó sötét madár.
Nevet a tömeg, mert másnak lát,
Nevess rajtuk, olyan egyformák.
Verjen a sors, vagy áldjon az ég,
A Tegnap tüzében minden elég.