Első Istenem
Magor
de ezernyi kérdés van bennem még.
Nincs hajnal,
csak néma üresség.
Az albumban nincs közös kép.
Mindig csak vártam, de nem jöttél.
Úgy bántott,
hogy messze ellöktél.
Te megtaláltad
az életed,
az én életem helyett.
Gyermekként minden érintést
egy hosszú ölelésként újraéltem.
Látomás volt a sok képzelt év.
Éji árnyék
nem létezel,
hiányoddal mérgezel.
Meddig kell egy terhet hordanom?
Meddig él az ős fájdalom?
Egybeolvadt szellem és a vér,
álmaid már én álmodom.
minden reggel megbocsátanám,
bűnöd lángját eloltanám.
Hogy lehettél boldog nélkülem?
Ég a kérdés válaszra vár...
Megbocsátás
vagy félelem,
hogy elveszíthetlek,
bukott, gyarló első istenem.
Meddig kell egy terhet hordanom?
Meddig él az ős fájdalom?
Egybeolvadt szellem és a vér,
álmaid már én álmodom.
minden reggel megbocsátanám,
bűnöd lángját eloltanám.
Hogy lehettél boldog nélkülem?
Ég a kérdés válaszra vár...