Csak a szívvel láthatsz jól!
Csak a szívvel láthatsz jól!

Gyermekként valahogy érzik még az emberek,
Mire való, és miért jó ez az élet,
Nehezen értik, hogy miért van az, ha: "Nem lehet!"
S minek a szó, hogy ha félre is beszélhet.

Így volt, vagy nem is így volt,
Ki tudja már? Olyan rég láttam mesét.
Így szólt, vagy nem is így szólt,
Ki tudja? Még is az álom bennem él!

Mondták már párszor: "Megalkudni kell,
És mindent láthatsz még"
De az álmaim soha nem adom fel!
Rám szóltak százszor, hogy: "Felejtsed el,
Hogy csak a szívvel láthatsz jól"
De az álmaim soha nem adom fel!

Lehet eldobni könnyedén a vágyakat,
Vakon élni és eltűnni a sorban,
Az időnek mindegy, mert így is -úgy is elrohan,
S ami volt csak egy szem lesz majd a porban.

Így lesz, vagy nem is így lesz,
Ki tudja még? Itt az élet ír mesét.
Így szól, vagy nem is így szól,
Ki tudja még? De az álom bennem él!

Mondták már párszor: "Megalkudni kell,
És mindent láthatsz még"
De az álmaim soha nem adom fel!
Rám szóltak százszor, hogy: "Felejtsed el,
Hogy csak a szívvel láthatsz jól"
De az álmaim soha nem adom fel!

Megtalálom, érzem, jól tudom,
Minden álmom még a Földön rám talál!
Megtalálom, érzem, ha akarom,
Minden álmom egyszer eljön hozzám!

Te is mindent láthatsz még,
Ha az álmaid soha nem adod fel!
Mindent láthatsz még,
Ha az álmaid soha nem adod fel!

Mondták már párszor: "Megalkudni kell,
És mindent láthatsz még"
De az álmaim soha nem adom fel!
Rám szóltak százszor, hogy: "Felejtsed el,
Hogy csak a szívvel láthatsz jól"
De az álmaim soha nem adom fel!