Lehajtottam fejemet és elaludtam,
Az egész éjszakát átálmodtam.
A Kárpátok fénylő gyűrűjében
A világ legszebb földjét láttam.
De szomorúan néztek rám a hegyek,
És megköveztek az idegenek.
Súgták a tölgyek figyelmeztetésül:
A magyar nemzet halni készül!
Refrén:
Most kell ébredj, magyar nemzet,
Nem kell már sírj, és nem kell szenvedj.
Ha talpra állsz, mi melletted leszünk,
Mert ez a kötelességünk.
Most kell ébredj, magyar nemzet,
Nem kell már sírj, és nem kell szenvedj.
Ha talpra állsz, mi melletted leszünk,
Az ellenségeinknek nem kegyelmezünk!
Segíts rajtunk Ember Fia,
És segíts Magyarok Nagyasszonya.
Ha elveszünk, örökre végünk,
Ti vagytok a mi szent reményünk.
Ellep az idegen, s felőrlődünk,
Nem lesz többé saját földünk!
Ébredj már, áldott nemzet!
Beléd vetettük a hitünket.
Refrén