Ez a Trogaz az atom városból, és a mindenhol jobb...

Nem most fogalmazódott meg bennem,
Már régóta érzem, hogy meg kell tennem,
Hogy elmondom, könnyítsek magamon,
Ezúttal az egyszerű választ is megadom a kérdésre,
Amit gyakran feltesznek nekem,
Hogy miért, hogy miért vagyok ilyen?
Hogy miért vagyok furcsa és nehezen érthető,
Jogos a kérdés és csak tőlem kérhető a válasz,
Mert nem tudja senki sem rajtam kívül,
Hogy mit, miért, hogyan zajlik le belül,
Ahova senki sem látthat,
Kívülálló találgat, hogy engem mi bánthat.
Csak azok tudják, kik közel állnak hozzám,
Ismernek engem,
Hogy mi zajlik le bennem.
Ez így van, mert ők is hasonló cipőben járnak,
A világon mindent ugyan úgy látnak, mint én,
Mert olyanok, mint én,
Kevés ilyen ember van a föld kerekén,
És az ok, hogy ilyen vagyok,
Erre egyszerű módon válaszolhatok.

Ref: Lehet, hogy a magyarázat kissé furcsa,
Lehet, hogy a problémámnak nem is ez a kulcsa,
De komolyan mondom,
Van ilyen gondom,
Néha mindenhol jobb, mert balhé van otthon.
Lehet, hogy a magyarázat kissé furcsa,
Lehet, hogy a problémámnak nem is ez a kulcsa,
De komolyan mondom, hogy
Van ilyen gondom,
Néha mindenhol jobb.

Családi kör és az otthoni élet,
A meleg esték, azok a hiú remények.
És változott minden, így változtam én is,
Keresem a középutat valahol még is.
A család helyett már vannak barátok,
Ők a tesók, felváltották a családot,
Velük élem le életem egy részét,
Rég kezdődött de meddig tart?
Mi a baj? Kérdezed, én nem mondom el,
Neked mindened meg van, téged nem érdekel,
Mert akkor jössz rá, hogy valamit szeretsz,
Mikor elveszíted, de akkor már mehetsz.
Futhatsz utána, mert minden hiába,
Most még nagy ívben szarsz a világra,
Családi kör, az a biztos háttér,
Hiába kérdezed, hogy miért? (Hogy miért?)
Mert nem tudja az, aki másnak született,
Más dolgon nőtt fel, másokat szeretett,
Az nem érti meg, hogy azt én miért mondom,
Hogy mindenhol jobb mert balhé van otthon.

Ref

Nagyon jól tudom, hogy nem vagyok egyedül,
Ezzel a gondal és más is csak menekül,
Otthonról, persze csak akkor, ha muszáj,
Próbálom tagadni, de belülrő fáj! (Igen fáj!)
És könnyes szemmel kell szembe néznem az életemmel,
Másnak a család jelent megnyugvást,
De nekem nem, ezért keresek mást,
Ami boldoggá tesz, a család ehez kevés,
Mert állandó program volt a veszekedés.

Valahogy elmaradtak a jók és a szépek,
Kirándulások, vasárnapi ebédek,
Talán ez a baj, az ok, hogy ilyen lettem,
Hitem volt, régen elvesztettem!
Na ezért van az, hogy már sokadszor mondom,
Mindenhol jobb, mert balhé van otthon!

Ref (2*)