Végtelen éjjel volt és a vágy
Felhevült izzó méregfogát
Belevájta mélyen a húsomba
Az agy akkor nem kérdezi
Hogy van-e aki nem élvezi
Ezt a külön éjszakát
Az agy akkor nem gondolkodik
Az ész helyét az ösztön átveszi
És előtör a szunnyadó vágy
Az ember csak elképzelheti
Hogy nemet tud majd szépen mondani
De akkor és ott más lesz majd
Az agy akkor nem gondolkodik
Az ész helyét az ösztön átveszi
És előtör a szunnyadó vágy
Azóta nem áll szóba velem
Pedig nem jelentet semmit nekem
Hiába hívom és keresem
Hiánya kínoz és szenvedek
Lent állok,várom a ház előtt
Szitál halkan langyos őszi eső
Nem néz ki,nem is integet
De holnap is, holnap is itt leszek