Képzelj el egy világot, hová magad mellé hívnál
Hol egyek lennénk, s mégis mások
S hol megérthetnénk egymást
Megpihenve, feloldozva követnélek Téged
Magasabbra, csak magasabbra engednél el engem
Legyen az álom majd a miénk
S én készen állnék, hogy elvigyél
Legyen az álom majd a miénk
S én készen állnék, hogy elvigyél...
Képzelj el egy világot, hol befogadnának végleg
Születhetnél naiv szívvel, s szeretnének Téged
Elhihetnénk a sorok végét, hisz rólunk szólna minden
S hol végig erős tudnék lenni, végig, melletted
Legyen az álom majd a miénk
S én készen állnék, hogy elvigyél
Legyen az álom majd a miénk
S én készen állnék, hogy elvigyél...