Hazug csókok lábnyomán
táncol át a szél,
s köpenyébe markol száz levél.
Ezeregy éjjel múlt azóta,
hogy Te messze jársz!
Mondd, m'ért fáj nekem,
hogy mással élsz, hogy másra
vágysz?!
Ref:
Csak annyi történt,
hogy a tűz,
amit gyújtottál,
szívem mélyén
most is ég!
Csak annyi történt,
hogy a múlt,
amit rám hagytál.
Nekem több még,
mint semmiség!
Ez a város meghalt rég,
kihunyt a fény.
Csókod nélkül színtelen az éj!
Keresem a tegnap ízét,
ami messze jár,
de a vágy után
csak a semmi vár, a semmi vár!
Futnom kellett tőled messzire el.
Annak, mi túl veszélyes, vesznie kell!
Azt a halálos mérget, ami csókod volt
a számon,
én felkínálom. legyen emlék, csak
álom!