Sírtam, mert nem akartam látni a földet
Az egész világ összedőlhet
Fehér ruhát raktak alám
Éjjel jött értem apám
Bírtam, mert erre volt kódolva a testem
De a régi világot kerestem
Fura jeleket rajzolt a szám
Kívülről más volt anyám
Szívtam, és a szürke füst messze szállt
Megjelent benne egy árny
Már nem volt lehet és talán
Éreztem eljött a lány
És ha egyszer tényleg másnak kéne a hely, köszönöm maradok inkább
Forduljon fel!
És ha egyszer tényleg másnak kéne a lány, inkább aknára lépjen, minthogy
Elém áll!
És ha egyszer tényleg elhagyna a barátom, a földre önteném a
Pokol haragját!