Temetőben zeng az ének vajon oda kit kísérnek
Akárki az nem földi rab nálam százszorta boldogabb
Most viszik az ablak alatt de sok kislány sírva fakad
Bárcsak engem vinnének ki engem nem siratna senki
Túl a vizen Tótországon füge terem a zöld ágon
Fügét szedtem de nem ettem a rózsámé nem lehettem
Túl a hegyen érik a zab szeretnélek de nem szabad
Szeretőd van s attól félek tőle engedelmet kérek