Úton
Unió2
Harsogó a nap.
Száz veréb torkából
Szinte dal fakad.
Fojt, lázít minden fal,
Menni kell, tudom.
Felkelek, ma úgy érzem
Itt az én napom.
Szél fújja ingem, a vállamon tarisznya lóg,
Cipőmön lyuk kacsint, de nevetve, messze indulok.
Néz reám a fényes ég,
Mosolyog, mint én.
Igaz hát, a boldogság
Itt a földön él.
Szél játszik hajamban,
Vár reám az út.
Jön velem a kakasszó,
Együtt ballagunk.
Új tájak nyílnak, mint mesekönyv az asztalon,
Nem adnám semmiért a világon, hogy mindezt láthatom.
Hull a zápor, megázom,
Nem takar fedél.
Ha fázom is, hát ki bánja?
Nem adnám semmiért.......!
Szél fújja ingem, a vállamon tarisznya lóg,
Cipőmön lyuk kacsint, de nevetve, messze indulok.