Nyáron újra fesztiválhelyszínné változik a veszprémi Gyárkert
tovább
Interjú
Ruttkai Éva
Mit? Önmagam? Interjú!?! Igen.
Váltam.Feladattá önmagam számára szüntelen.
Eszköz vagyok,s üzenet,de csak a saját üzenetem.
Ha azt kérdezed tőlem, hogy mi volt a legnagyobb sikerem?
Azt mondom a pályám.
S elhiszem,hogy én is azt hiszem.
Ha azt kérdezed, hogy csinálom,
Azt mondom nem tudom.
Mert két oktávon égek,s a többit, hozzádúdolom.
Ha azt kérdezed, mi a taps.
A legnagyobb az a csönd.
Ez vérré válik, s vérre megy, kit eltűr, kit köszönt.
Játékom a játék, mégsem én játszom, csak az velem.
Az Élet az a színház.
Falánk, és magammal éltetem.
Nyugtalan vágyakból összegyúrt életem fellobog.
Időtlen időkben lélegzem, mint a csillagok.
Sorsom egy nyelv, magyar vagyok.
Életem is magyar.
Ezt élem, érzem, értem én, hol édes, hol fanyar.
Ha azt kérdezed mi a színem.
A fehér, mert ott a négy szín összeér.
Mit tartok a sorsról?
Talán csak egy úgy megért időt, ahogy a csillagásznak kell a csillag,
De a csillagnak nem kell Ő.
Ha azt kérdezed tőlem, mit szeretek magamban.
Azt,hogy egyszerelmű vagyok, s valahogy az is maradtam.
Egyszerelmű, igen az maradtam, s én maradnék azt hiszem,
De sürget bent az értelem, és tágul kint a tér velem.
Ha azt kérdezed mi a hang.
A szerelem hogy beszél.
Nekem a színében most sárga.
Remény nélkül fújó sárga szél.
Honnan? Hova? Merre?
S hol van az ahol? Az mindig csak bennem van valahol.
Létezhetem bárhol. Bőrömben,ágyamban,porondon.
S ha kérdeznéd mi lennék,lobogó jelszó vagy jelenlét.
Minden, hol ösztön és tudat egymásból, egymásért kutat.
Ha azt kérdezném, mondd, meddig még, míg jelen van a jelenlét.
Itt, ott, akkor, most, majd ha ott, míg adok, adok, adok,adok, VAGYOK!
Váltam.Feladattá önmagam számára szüntelen.
Eszköz vagyok,s üzenet,de csak a saját üzenetem.
Ha azt kérdezed tőlem, hogy mi volt a legnagyobb sikerem?
Azt mondom a pályám.
S elhiszem,hogy én is azt hiszem.
Ha azt kérdezed, hogy csinálom,
Azt mondom nem tudom.
Mert két oktávon égek,s a többit, hozzádúdolom.
Ha azt kérdezed, mi a taps.
A legnagyobb az a csönd.
Ez vérré válik, s vérre megy, kit eltűr, kit köszönt.
Játékom a játék, mégsem én játszom, csak az velem.
Az Élet az a színház.
Falánk, és magammal éltetem.
Nyugtalan vágyakból összegyúrt életem fellobog.
Időtlen időkben lélegzem, mint a csillagok.
Sorsom egy nyelv, magyar vagyok.
Életem is magyar.
Ezt élem, érzem, értem én, hol édes, hol fanyar.
Ha azt kérdezed mi a színem.
A fehér, mert ott a négy szín összeér.
Mit tartok a sorsról?
Talán csak egy úgy megért időt, ahogy a csillagásznak kell a csillag,
De a csillagnak nem kell Ő.
Ha azt kérdezed tőlem, mit szeretek magamban.
Azt,hogy egyszerelmű vagyok, s valahogy az is maradtam.
Egyszerelmű, igen az maradtam, s én maradnék azt hiszem,
De sürget bent az értelem, és tágul kint a tér velem.
Ha azt kérdezed mi a hang.
A szerelem hogy beszél.
Nekem a színében most sárga.
Remény nélkül fújó sárga szél.
Honnan? Hova? Merre?
S hol van az ahol? Az mindig csak bennem van valahol.
Létezhetem bárhol. Bőrömben,ágyamban,porondon.
S ha kérdeznéd mi lennék,lobogó jelszó vagy jelenlét.
Minden, hol ösztön és tudat egymásból, egymásért kutat.
Ha azt kérdezném, mondd, meddig még, míg jelen van a jelenlét.
Itt, ott, akkor, most, majd ha ott, míg adok, adok, adok,adok, VAGYOK!
előadó:
Ruttkai Éva
album címe: keressük!
megjelenés: 1982
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Másik János
szövegíró: Adamis Anna
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 6
megtekintések száma: 8583
album címe: keressük!
megjelenés: 1982
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Másik János
szövegíró: Adamis Anna
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 6
megtekintések száma: 8583
kapcsolódó videók
keressük!
