Vannak olyan emlékeink, miket oly jó felidézni,
Azt az órát, azt a percet, valakivel újraélni!
Végigmenni egy kis utcán, belépni a ház kapuján,
Úgy, mint akkor régen...
De ha áll is még az a ház, hol van már az a régi láz,
Nem találjuk mégsem!
Vannak olyan emlékeink, miket nehéz elfeledni,
Azt a múltat, a csalódást, a bánatot eltemetni.
Ne sajnáljon senki minket, letöröljük könnyeinket,
Nehogy más is lássa...
||:Feledésnek ez az útja, sebeinket begyógyítja,
Az idő múlása.:||