Messze vagyok idegenbe', kitaszítva, elfeledve,
Árván élek, jajj de messze tőled.
Csillagfényes éjszakákon, a szememre nem jön álom,
Éjjel - nappal álmodom felőled!
Nézegetek egy csillagot, mely mindket soha el nem hagyott,
Csak kettőnknek fénylett...
Ha egymásé nem lehetünk, ha egymásért nem élhetünk,
Bánatomban meghalok én érted.
Ha majd egyszer sok év után, véletlenül sorsod útján,
Árva szívvel errefelé járnál,
Gyere ki a temetőbe, rátalálsz a szeretődre,
Csak egy percre állj meg a fejfámnál!
Öleld át a két karoddal, vigasztaló bús daloddal,
Mesélj neki szépet...
Ha az égben találkozunk, egy Istenhez imádkozunk,
Én mindent, mindent megköszönök Néked!