Nem tudom, most a rosszabb vagy mikor a szerelem véget ért
Éjszaka ülök az ágyamon és a vágyak gyötörnek épp
Nem én vagyok az, aki ellenáll, mikor az ördög megkísért
Beleborzongok, ahogy a vágy elér és elönt a gyöngeség
Nem bírom, mikor a szerelem virága nyílik a gyomromon
Leterít engem és úrrá lesz azon a néhány hormonon
Fölkelek és a konyhában már a katonákat nyelem
Mezítláb kinn a hideg kövön csak eszem, eszem, eszem
Bíztass, hogy nincs messze már, mikor a szerelem véget ér
Hogy annyi katona nem hullott el hiába semmiért
Bíztass, mert tudnom kellene, meddig tart ez még
Kibírom-e míg a szerelem véget ér
Bíztass, hogy nincs messze már, mikor a szerelem véget ér
Hogy annyi katona nem hullott el hiába semmiért
Bíztass, mert tudnom kellene, meddig tart ez még
Kibírom-e míg a szerelem véget ér
Istenem, akit a szív bezár, annak börtön csak a szerelem
Nincs megállás, minden perc kevés, én egyfolytában eszem
Miért pont én lettem összerakva így, mindenki bánatában zabál
Engem meg a szerelem öl meg, ilyen egy idétlen halál
Bíztass, hogy nincs messze már, mikor a szerelem véget ér
Hogy annyi katona nem hullott el hiába semmiért
Bíztass, mert tudnom kellene, meddig tart ez még
Kibírom-e míg a szerelem véget ér
Bíztass, hogy nincs messze már, mikor a szerelem véget ér
Hogy annyi katona nem hullott el hiába semmiért
Bíztass, mert tudnom kellene, meddig tart ez még
Kibírom-e míg a szerelem véget ér