Balkon
Koncz Zsuzsa
A hajnal földereng a háztetők fölött,
a parkban körbejár a szél.
Az álom túlfelén kukásautó zörög,
a tér zsongása benned él.
A nappal tele van sugarakkal, és a fák között különös fény,
az életed itt éled, és ha volt is számtalan hely,
ez itt a múlt , mi benned él.
A sok kis pillanat, mint eldugott füzet ,
ki írta, nem lapozza fel.
A számát mormolod, a vonal rég süket.
A hívott fél sosem felel.
A város tele van szavainkkal, de a séták nyoma elvész,
Az életed itt éled és ha volt is számtalan hely,
úgyis tudod, visszatérsz.
A presszó és a pad helyén üres telek,
A sarkon áll egy kék kabát.
Az égbolt nyitni kezd, akár az üzletek,
Kitárja tükrös ajtaját.
A szíved tele van sugarakkal, de az emlék ugyanúgy fáj ,
Az életed itt éled, és ha volt is számtalan hely,
ez itt a múlt, mi visszajár.
A kávé rég kihűlt a konyhaasztalon,
és hallod, hogy jár a villamos .
De jó így állni itt a szürke balkonon,
utazni, menni kéne most.
Az utcán huzatos, lobogó fény, de te bárhol is, ugyanott jársz,
Az életed itt éled, és ha volt is számtalan hely,
ez itt a múlt, a régi ház.
A reggel fénye ég a házak oldalán,
a tócsák színe felragyog.
Ha egyszer erre jön, eszébe jutsz talán,
megnézi az ablakot.
És tudod, hogy ma is ugyanúgy lesz, csak az illat ma valahogy más,
Az életed egyetlen film, s ha volt is számtalan kép,
Nem múlik el, pereg tovább,
nem múlik el, pereg tovább.
a parkban körbejár a szél.
Az álom túlfelén kukásautó zörög,
a tér zsongása benned él.
A nappal tele van sugarakkal, és a fák között különös fény,
az életed itt éled, és ha volt is számtalan hely,
ez itt a múlt , mi benned él.
A sok kis pillanat, mint eldugott füzet ,
ki írta, nem lapozza fel.
A számát mormolod, a vonal rég süket.
A hívott fél sosem felel.
A város tele van szavainkkal, de a séták nyoma elvész,
Az életed itt éled és ha volt is számtalan hely,
úgyis tudod, visszatérsz.
A presszó és a pad helyén üres telek,
A sarkon áll egy kék kabát.
Az égbolt nyitni kezd, akár az üzletek,
Kitárja tükrös ajtaját.
A szíved tele van sugarakkal, de az emlék ugyanúgy fáj ,
Az életed itt éled, és ha volt is számtalan hely,
ez itt a múlt, mi visszajár.
A kávé rég kihűlt a konyhaasztalon,
és hallod, hogy jár a villamos .
De jó így állni itt a szürke balkonon,
utazni, menni kéne most.
Az utcán huzatos, lobogó fény, de te bárhol is, ugyanott jársz,
Az életed itt éled, és ha volt is számtalan hely,
ez itt a múlt, a régi ház.
A reggel fénye ég a házak oldalán,
a tócsák színe felragyog.
Ha egyszer erre jön, eszébe jutsz talán,
megnézi az ablakot.
És tudod, hogy ma is ugyanúgy lesz, csak az illat ma valahogy más,
Az életed egyetlen film, s ha volt is számtalan kép,
Nem múlik el, pereg tovább,
nem múlik el, pereg tovább.
előadó:
Koncz Zsuzsa
album címe: Egyszerű ez
megjelenés: keressük!
hossz: 4:02
kiadó: Hungaroton
zeneszerző: Tolcsvay Nagy László
szövegíró: Tóth Krisztina
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 10784
album címe: Egyszerű ez
megjelenés: keressük!
hossz: 4:02
kiadó: Hungaroton
zeneszerző: Tolcsvay Nagy László
szövegíró: Tóth Krisztina
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 10784
kapcsolódó videók
