Elmentél egy hideg éjszakán
mikor fölébredtem te messze jártál már.
Nem maradt más csak a fájdalom
és néhány kép az asztalon.
Refr:
Mindig várok rád minden éjszakán,
szívem a tiéd, őrzöm emléked.
Veled álmodok fogd még kezem,
hallom hangodat suttogó szavad.
Elmentél és itt hagytál, de szívemben maradtál.
Őrzöm még az emléked, ölelem a fényképed.
Szememben a könny csorog,
mindig rólad álmodok.
Nem tudom miért van így,
miért tör rám sok irigy?
Te kellenél, hogy fölvidíts,
de szíved helyén semmi nincs.
Refr: 2X
Fájdalom a szívemben,
de elrejtem mélyebben.
Bevallom várlak még
nem múlik a szenvedély.
Ha beköszönt majd a tél
jó volna ha itt lennél.
Hideg lesz az ágyamban
velem leszel az álmomban.
Megbocsátom, hogy elmentél,
látod most a szívem ítél.