Távol
Hevesi Tamás
A poros zongoráról a fényképed rám legyint.
Oly távol, s oly közel vagy, mely számomra reménytelen.
Csak ülök, s téged nézlek csendesen.
Igen, lassan-lassan feltűnnek a hajnali fények
És én érted zongorázom minden éjjel.
Mindennapi gondjaimmal őrlöm fel az éveket.
Hátra sem mertem nézni, hogy elhiggyem a tényeket,
Hogy titokban beléd szerettem. Nem is tudja senki más,
Csak a csillagok árulkodnak, hogyha egy lát.
Igen, lassan-lassan feltűnnek a hajnali fények
És én érted zongorázom minden éjjel.
Csak egy gyertya segÃt most rajtam, pislákol majd reggelig.
A csendes magány most lassan a szobámba költözik.
Érthetetlen számomra minden, hogy miért hiányzol annyira.
Hissz több éve csak hiú ábránd és az is marad.
Igen, lassan-lassan feltűnnek a hajnali fények
És én érted zongorázom minden éjjel.
Igen, azt várom, hogy talán egyszer elindulsz felém
S nem kell majd megmagyaráznom, hogy szeretlek én.
Ó, de miért?
album cÃme: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Hevesi Tamás
szövegÃró: Hevesi Tamás
stÃlus: keressük!
cÃmkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 7306