És én még azt hittem
Hogy felmászhatok
Az üveghegy tetejére
Hogy a szöges talpon a cipőmben
Majd jó lesz nekem végre
De pár hét múlva rájöttem én
Hogy ez mind-mind félreértés
Mert nem várt más, csak egy kurtafarkú SERTÉS!

Egész úton azt hittem
Hogy az üveghegyen túl nincs már más
Azúrszínű óceánra
Nyílik majd a kilátás
Akkor láttam már csak, mikor
A legtetejére felértem
Magasabban voltam
Lent a mélyben

Nem vagyok én hegymászó
A hegymászás nem szórakoztató
Másszon a hegyre a Sinkovits Imre
A hegy teteje már csak őt várja
Nem vagyok én hegymászó
Na de hegymászásról nem is volt szó
Menjen a hegyhez a Mohamed mától
A hegy meg az anyjába

Elmélázik az ember néha
Mikor hegynek lefelé megy
Hogy mennyire átlátszó is lehet
Néha az az üveghegy
A hozzáértő szemüvegesek is
Csupán azt javasolják
Hogy potyogtassam el
A nápolyimorzsát

Nem vagyok én hegymászó
A hegymászás nem szórakoztató
Másszon a hegyre a Sinkovits Imre
A hegy teteje már csak őt várja
Nem vagyok én hegymászó
Na de hegymászásról nem is volt szó
Menjen a hegyhez a Mohamed mától
A hegy meg az anyjába

Mit tehetek most?
Tele van a zsákom
Elemészt lassan a bánat
Becsukom a szemem
Lehajtom a fejem
És rajzolok pöcsöt
A plakátra

Nem vagyok én hegymászó
A hegymászás nem szórakoztató
Másszon a hegyre a Sinkovits Imre
A hegy teteje már csak őt várja
Nem vagyok én hegymászó
Na de hegymászásról nem is volt szó
Menjen a hegyhez a Mohamed mától
A hegy meg az anyjába