Nézd az arcom, nyugodtan nézz rám
Nem hallom a hangod, némán itt állsz
Várom, hogy megérints, ébressz fel végre
Várom, hogy magadhoz hívsz, most már örökre
Én már nem félek, fájdalmat nem okozhatsz
A fejem legmélyében biztonságban tudhatsz
Szívednek dobbanása most is úgy fáj
Mintha késsel a kezedben magadat szúrnád meg
Szemem csukva, de látom
Ahogy az ajtót kitárod
És egy szót hozzám dobva
Örökre magamra hagyva
Én csak fexem az ágyon
Fejembe bújva az álom
Biztosít engem arról
Mellettem még mindig te alszol itt
Álmomban te még mindig hozzám tartozol
A valóságban még csak hozzám se szólsz
Nem tudom mi jobb, hogyha ébren látlak
Vagy az álmomban magamnak tudlak
Lehet álom ide vagy oda
Gyűlölhetsz engem és ez fordítva
Akkor is egy elmék vagyok ott a fejedben
Amit még egy angyal sem rabolhat el
Ha nem akarsz hagy így kérlek
Álmomban úgy is utolérlek
Álmomban majd minden jobb lesz
Ugyan úgy mint régen
Álomból valóságba érve
Tiszta fejjel, magamhoz térve
Mikor megfordulok
Remélem te vagy ott mellettem