Eleged van a hétköznapi megszokott dolgokból
Nézz fel a tiszta égre és nyeljél egy utolsót
Szemeidben üresség, füleidben csend
Szívedben gyötrelem, tönkretették életedet.
Állj fel és csinálj rendet.
Érzed, hogy ellened tesznek.
Állj fel és csinálj rendet
Törd meg a hazug csendet.
Állj fel és csinálj rendet
Érzed, hogy ellened tesznek.
Állj fel és csinálj rendet
Törd meg a hazug csendet.
Állj fel! Állj fel!
Állj fel! Állj fel!
Hiába vártál egy másra, hiába a megváltásra
Hiába vártál egy jobbra, most keserűen nézel a múltba
Keserűen nézel a múltba, egy letűnt dicső korra.
Új hitek fogalmazódnak meg, de lassan eltűnnek a porba.
Nem kell az ilyen élet, a haszontalan szürkeség.
Rajtad a sor, ezt te is tudod, hát győzzön, mi benned él.
Mi benned él! Mi benned él! Mi benned él!
Állj fel és csinálj rendet.
Érzed, hogy ellened tesznek
Állj fel és csinálj rendet
Törd meg a hazug csendet
Állj fel és csinálj rendet
Érzed, hogy ellened tesznek
Állj fel és csinálj rendet
Törd meg a hazug csendet
Állj fel! Állj fel!
Állj fel! Állj fel!
Állj fel! Állj fel!
Állj fel! Állj fel!