Egyre fogy az erdő, mindenütt a fertő,
a mocsok üti fel fejét
Kisgyerek a téren, hígítóval veszti el az eszét
Jönnek a multik hízik a zsíros fejük az asztal mögött
te meg csak várod a csodát várod, ott a négy fal között, Közben kened magadra a vegyszereket,
a pofádba meg tömöd a sok szemetet,
Mert ezt látod, ezt hallod!
Ezt kell tenned! Meg kell venned!
Láthatatlan határok mögött reszketve öleljük egymást,
vidám TV bemondók közlik a legjobb megoldást,
Kopott büszkeségünk, arra sem elég már,
hogy ne adjuk el barátaink, mint egy rabszolgát,
Megcsinált sztárok a TV-ben,
a rettegés városa élőben,
Ahol gyűlölet tombol az utcákon,
de egy gombnyomással csatornát váltok
És már, kenem magamra a vegyszereket,
a pofámba meg tömöm a sok szemetet,
Mert ezt látom, ezt hallom!
Ezt kell tennem! Meg kell vennem!
Láthatatlan határok mögött reszketve öleljük egymást, vidám TV bemondók közlik a legjobb megoldást, Kopott büszkeségünk, arra sem elég már,
hogy ne adjuk el barátaink, mint egy rabszolgát,