Hív, egy meg perzslet szív
Amit régen nekem adtál
Amit nem kérhetsz vissza már, soha már
Vár, egy tűz forró száj, amin a nap csókja ég
Ami csak értem izzik rég, nagyon rég
Perzsel a fény
Az ég tengerében úszik a felhő
Fülledt a vágy, de hűsíti testünk a szerelem szellő
Édes a szó, ha le száll az éj, és csillagok gyúlnak
Lángol a szív, harcolni hív, de a láncok lehullnak
Kell, hogy a tűzben égjek el
Forró táncot járjon a szél
Amíg a nap nyugodni tér, ha elmentél
Kár, hogy véget ér a nyár
És már nem éget úgy a fény, de mélyen a szívünkbe él, bennünk él
Perzsel a fény
Az ég tengerében úszik a felhő
Fülledt a vágy, de hűsíti testünk a szerelem szellő
Édes a szó, ha le száll az éj, és csillagok gyúlnak
Lángol a szív, harcolni hív, de a láncok lehullnak