Játszottam a gondolattal, egyszer megszületsz,
Megszorítod kezemet, és félve rám nevetsz.
Mosolyogsz és felém szaladsz szőkén, boldogan,
Benne éltél álmaimban drága kisfiam.
Fénylő csillag vagy nekem, kinek fogom kezét,
Távol lenni tőled mindig nehéz,
Vigyázok majd rád, nem kell félned semmitől,
Soha nem elég az ölelésedből.
Lelkemben a boldog érzés, mindig csak veled,
Evezünk a békés folyón, megmászunk hegyet.
Labdázunk a tarka réten ketten gondtalan,
Benne éltél álmaimban drága kisfiam.
Fénylő csillag vagy nekem, kinek fogom kezét,
Távol lenni tőled mindig nehéz,
Vigyázok majd rád, nem kell félned semmitől,
Soha nem elég az ölelésedből.
Fénylő csillag vagy nekem, kinek fogom kezét,
Távol lenni tőled mindig nehéz,
Vigyázok majd rád, nem kell félned semmitől,
Soha nem elég az ölelésedből.