Hittem, hogy egyszer jó lehet,
hogy minden szép és érzelem
Rám talál, ha kinyújtom kezem a világ enyém lehet.
Bezártam fájó lekemet,
magamban szenvedek szüntelen.
Miről azt hittem enyém lehet
csak múló ábránd mi elveszett.
Refr:
Nem akartam semmi mást,
csak a lelkemnek megnyugvást.
Oly sokat dobban a szív,
amit a kín hangja hív.
Nem akartam semmi mást,
csak a lelkemnek megnyugvást.
Oly sokat dobban a szív,
amit a kín hangja hív.
Hittem, hogy egyszer jó lehet,
hogy minden szép és érzelem
Rám talál, ha kinyújtom kezem a világ enyém lehet.
Bezártam fájó lekemet,
magamban szenvedek szüntelen.
Miről azt hittem enyém lehet
csak múló ábránd mi elveszett.
Refr:
Nem akartam semmi mást,
csak a lelkemnek megnyugvást.
Oly sokat dobban a szív,
amit a kín hangja hív.
Nem akartam semmi mást,
csak a lelkemnek megnyugvást.
Oly sokat dobban a szív,
amit a kín hangja hív.