Mert néha, amikor nem vagy velem
és félek, kezem a szívemre teszem.
De néha amikor várlak, s az órámra nézek
tudom, hogy itt leszel.
Az az óra, amit tőled kaptam
csak arra volt jó,
hogy lássam egyre jobban
várlak téged, hisz a magány mondd mire jó?
Szeress, hogyha kell
más nem érdekel.
Jó, hogy itt vagy velem.
Szeress, hogyha kell
más nem érdekel.
Jó, hogy itt vagy de ne menj még.
Mert néha, amikor nem vagy velem
és félek, kezem a szívemre teszem.
De néha amikor várlak, s az órámra nézek
tudom, hogy itt leszel.
Minden óra, amit tőled kaptam csak arra volt jó,
hogy tudjam és egyre jobban érezzem azt,
hogy mennyire hiányzol.
Szeress, hogyha kell
más nem érdekel.
Jó, hogy itt vagy velem.
Szeress, hogyha kell
más nem érdekel.
Jó, hogy itt vagy de ne menj még.
Mert néha, amikor nem vagy velem
és félek, kezem a szívemre teszem.
De néha amikor várlak, s az órámra nézek
tudom, hogy itt leszel.
Szeress, hogyha kell
más nem érdekel.
Jó, hogy itt vagy velem.
Szeress, hogyha kell
más nem érdekel.
Jó, hogy itt vagy de ne menj még.
Mert néha, amikor nem vagy velem
és félek, kezem a szívemre teszem.
De néha amikor várlak, s az órámra nézek
tudom, hogy itt leszel.
Néha, amikor nem vagy velem
és félek, kezem a szívemre teszem.
De néha amikor várlak, s az órámra nézek
tudom, hogy itt leszel.