Vidd el!
Zséda
vége: rég nem jó,
csak kettétört hajó.
Mégis az a ház, hol együtt éltünk,
őrzi két kezed nyomát,
múltunk hajnalát.
Ó, rég tudjuk, vége már,
bőröndöd útra készen áll,
s csak, ami elfért benne.
Minden más
itt áll még a polcokon,
régi folt egy új lapon.
Bár tudnám mért, hisz érzem:
Már nincs miért mondjam, állj,
s nem tudom, mért is fáj,
ha látnom kell,
mit itt hagytál.
Hát vidd el kérlek!
Bár nincs miért sírnom már,
a múltunk csak fáj majd,
vidd el tőlem!
Már nincs miért mondjam, állj...
Én is lassan majd megtanulom,
milyen máshol ébredni.
Egyedül élni,
nélküled félni.
Tudom, tudom,
s hagyom.
De küzdelmem mit sem érne,
ha minden nap látnom kéne még,
amiket tőlem kaptál réges-rég.
Vidd el, tiéd!
Marad elég szomorú emlék
a szívem mélyén.
Már nincs miért mondjam, állj...
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Keresztes Zoltán
szövegíró: Szabó Ágnes
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 3716