Ha majd egyszer évek múlva, gondolatom mégis feléd téved,
Az is csak egy véletlen lesz, de ez úgysem érdekel már Téged.
Véletlenül találkoztunk, nem is maradt sok emlék terólad,
Talán jobb is, hogy így történt, bár okosnak jobb lenni utólag.
Ha majd egyszer évek múlva, véletlenül találkozom Véled,
Nem lesz bánat a szívemben, hisz szeretni sem tudtalak Téged.
Barátként sem köszöntelek, nem érdemelsz annyit sem éntőlem,
Mikor annyi rosszat mondtál, hazugságot hirdettél felőlem.