Eljön még,
Tudom, eljön még,
Ki elhoz újra
Minden elveszett reményt;
Olyan jó volna látni még!
Látod, könnyes az arcunk
És sebzett madár lett a szívünk,
S a tűz, amit kaptunk,
A szívünkben lassan kihűl...
Ki szólhatna értünk,
Az hallgat inkább,
Lassan megfojtja lelkünk
A sok hazugság...
Eljön még,
Tudom, eljön még,
Ki elhoz újra
Minden elveszett reményt;
Olyan jó volna látni még!
Pedig bíztunk és hittünk,
De mégsem lett részünk a fényből!
Sötét gondok közt élünk
És félünk, mert fogytán erőnk...
Mert átlépnek rajtunk
És mennek tovább,
Már döntöttek rólunk;
Itt nincs szükség ránk...
Eljön még,
Tudom, eljön még,
Ki elhoz újra
Minden elveszett reményt;
Olyan jó volna látni még!
Eljön még,
Tudom, eljön még,
Ki megvált minket,
Kiket eltaszít az ég;
Olyan jó volna látni még!
Olyan jó volna bízni még!