Egyszer arra ébredünk,
Hogy van még igazi ünnepünk;
Egy hang sincs, csak cseng a csend,
S a csendben mindenki elmereng,
Hogy MIÉRT?
Miért van és miért legyen
Álarc meztelen embereken?
Miért van és mondd, kit véd
A póráz a kutyán, ki védtelen?
Nem értem, miért érdekel,
Miért kell, hogy elmondjam...
És miért van az, hogy szólni kell,
S miért vállalom el?...
Elég nagy súly van a lelkemen,
Mégis azt hiszem,
Ha tudnám, hogy miért,
Talán könnyebben elviselném...
Túl a reménytelen éveken,
Aki visszanéz,
Nem találja meg,
Amiért volt, amiért lett...
De egyszer, ha ébredünk,
Lesz még igazi ünnepünk;
Én többé nem álmodom,
Ha a valóság besüt az ablakon!
És mondd, miért ne így legyen,
Miért ne legyen hát... (2×)
Elég nagy súly van a lelkemen,
Mégis azt hiszem,
Ha tudnám, hogy miért,
Talán könnyebben elviselném...
Túl vagyunk rég a varázshegyen,
De ha visszamész,
Nem találod meg,
Amiért volt, amiért lett...
Ne is keresd többé, hogy miért... (9×)