A cigim elég lassan ég
A szenvedésből ennyi épp elég
Izzik a parázs, majd lassan leesik
Talán az utolsó lesz ez itt
A füstöt fújom, s rá gondolok
Az életemben már nincs semmi jó dolog
Elfogynak mind az emlékek
Tényleg csak ennyi lenne egy élet?
Nélküle minden annyira más
Ez lesz talán a rideg valóság?
Hideg cseppek folynak végig arcomon
De a spangli még ég, azt kezemben tarthatom
Tűz és víz: örökké ellentét marad
Ő és én: az emlék bennem megragad
De az élet számomra már sosem lesz teljes
Bárki megmondhatja: kibaszott egy helyzet!
Fáj az ujjam, a tűz megéget
Fáj a szívem, mert: "Szép az élet"
"Legyél boldog és felejts el!"
Sokan mondták, mégsem hiszem el
Hogy csak ennyi lenne? Nincs többé szép
Kérhettem volna őt, hogy adjon még egy esélyt
De nem tettem, mert tudtam a választ
Túl sok a fájdalom, egészen kifáraszt
Magányos szenvedés a hidegben vacogás
Nélküle érzem, hogy már nem ugyanolyan vagyok