Kék volt az ég és láttuk még a nyugvó napot, ahogy vörösen ég, nem hallottunk mást csak szépet ha jót és elhittünk mindent, de minden szót.
Ránk nézett a Hold, végtelen volt a pillanat, ami rólunk szólt,
nem láttam semmit sem, csak erre emlékszem ez az mit éreztem.
Rólad álmodom minden éjjszakán, eljössz hozzám, minden éjjszakán.
Rólad álmodom minden éjjszakán, eljössz hozzám, minden éjjszakán.
Repülnék, repülnék hozzád és barátunk lenne az ég.
Repülnék, repülnék hozzád, csak erre vártam már rég.
Szilvalekvár színű felhők között, a földön maradt emberek fölött,
szállunk mi ketten csak Te meg én, velünk repül a hang és a fény.
Rólad álmodom minden éjjszakán, eljössz hozzám, minden éjjszakán.
Rólad álmodom minden éjjszakán, eljössz hozzám, minden éjjszakán.
Repülnék, repülnék hozzád és barátunk lenne az ég.
Repülnék, repülnék hozzád, csak erre vártam már rég.
Rólad álmodom minden éjjszakán, eljössz hozzám, minden éjjszakán.
Rólad álmodom minden éjjszakán, eljössz hozzám, minden éjjszakán.
Rólad álmodom minden éjjszakán, eljössz hozzám, minden éjjszakán.
Rólad álmodom minden éjjszakán, eljössz hozzám, minden éjjszakán.