Dús hajadba kap a szél,
a levegő lüktet, mint egy vérrel pumpált ér.
Mondd ki, baby, mire vágysz!
Lekerült az állatról a lánc, és újból él.
A kéj szagától vad az éj,
s kiborít, hogy bőröd közben lágyan hozzám ér.
A szabad, szédült szenvedély,
s aki vagyok, ma éjjel most minden téged kér.
BRIDGE:
Jöjj és láss!
Csak te vagy, akiért
a szívem szakad szét.
Nem kell más!
REFRÉN:
Szeretni vágyom, de nagyon!
Csókolj, kicsim, agyon,
mert szétvet a szerelem, nézd!
Ha szeretnéd, én hagyom,
hogy ellásd jól a bajom,
vagy súgd meg, és megteszem én,
ha bármit kérsz!
Egy fáradt, fülledt nap után
az izzadt, lázas test úgy fáj és úgy ég.
S bár lenyugtat egy hűs tenyér,
valahogy mégis ennél többre vágynék!
Mert újra felkavar a vágy,
akarom a szíved-lelked, s minden mást még.
És fehér, fényes szárnyakon
a forró föld felett csak hozzád szállnék.
BRIDGE
REFRÉN (2x)
REFRÉN (2x)