Ott ahol az utak véget érnek,
Ott ahol a síri csend honol,
Nem hangzik már győzedelmes ének,
Mindent elpusztít az alkohol.
Ott kell, hogy élj,
Ahol nincs remény!
Ott ahol a folyók kiszáradnak,
Éjszakánként hegyek tűnnek el,
Soha többé nem jön el a reggel,
Új szeleket nem oldozhatsz el.
Ott kell, hogy élj,
Ahol nincs remény!
Ott ahol már kiégtek az agyak,
Csontjaidban nyálas féreg rág,
Cefreszagtól elborult a hajnal,
Meddőségért sírnak az anyák.
Itthon vagyok hát végre,
Látod, hogy megérte,
Szabad lehetsz egyszer,
De nem úszod meg élve!
Takard el az arcodat,
Mert rögtön felismernek,
Tagadd le, hogy ki vagy,
Itt mindenkit megölnek!
Itt kell hogy élj,
Ahol nincs remény!