Aludj jól szép csendesen,
Én vigyázok rád kedevesem,
Álmod őrzöm majd, ne legyen semmi baj,
Kedves ébredést hozzon a hajnal.
Te mikor fenn vagy, akkor is az álmod járod,
Remélem én leszek, majd a párod,
Együtt megyünk, a nagy réten át,
S együtt vészelünk át sok-sok csatát.
Ó álom, édes álom!
Soha nem ér véget...
Azt kérem, azt kívánom,
Hogy érteselek téged...
Ó álom, édes álom!
Soha ne érj véget,
Hiszen, csak most láttalak téged.
Aludj jól, míg eltünök,
Az éj sötétjén elmerülök,
Lesz, ki vigyáz rád, de nem én leszek majd,
Nemis okoz talán ez nagy bajt.
Tudod lesznek, még álmatlan éjszakák,
Mikor senki nem lesz, ki vigyázna rád,
De tudom te ezektől soha nem fogsz féln,
Mert megtanítottalak élni.
Ó álom, édes álom!
Soha nem ér véget...
Azt kérem, azt kívánom,
Hogy érteselek téged...
Ó álom, édes álom!
Soha ne érj véget,
Hiszen, csak most láttalak téged.