Veled jöttem, veled mentem,
nem volt hely, hol megpihentem
lelket leltem élő kőben,
születőben, megszűnőben.
Fának vagyok gyenge ága,
sziklatemplom vad virága
Aki büszke velem járja,
még, ha nincs is hozománya.
Ember által, ember lettem,
ember az, kit megszerettem.
Szemedben magamra leltem,
te vagy az kit megkerestem.
Messze földre hív az ének,
halálunkig elkísérhet
Nem vagy Úr és nem vagy szolga,
mindkettőnket megraboltak.
Jaj Istenem, ne légy gyáva
szerelmünknek nincsen ára,
téged látlak, magam nézem,
mindennapra segíts élnem.