Egyszer volt, hol nem volt, volt egy szerelem
Domján Edit
a félhomály meg én.
Ezerszer el-eltűnődöm
a szerelmünk történetén.
Egyszer volt, hol nem volt,
volt egy szerelem,
Itt van még minden perc,
rád emlékezem.
Úgy kezdődött, hogy kéz a kézben
bejártuk Pestet s Óbudát,
Az őszi alkony minket
már a parti lépcsőn talált.
Azután mi is történt nem tudom.
Csillagok néztek be az ablakon,
A fejed ott pihent a vállamon,
és tudtam, hogy álmodom egy szép mesét.
Mert hazug volt minden szó,
a csók, az ölelés,
És nekem nem maradt
csak az emlékezés.
Azóta én a várost járom,
kereslek téged mindenhol,
nappal és éjjel téged várlak,
mert nem talállak sehol.
És ezért azt a napot átkozom,
a csillagokat nézni nem tudom,
mégis úgy várom, hogy egy hajnalon
a fejeddel vállamon ébredek fel én.
Most egyedül vagyunk mi ketten,
a félhomály meg én,
Ezerszer el-eltűnődöm
a szerelmünk történetén.
La-la-la-la-la-la...
album cÃme: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Neményi Antal
szövegÃró: Neményi Antal
stÃlus: Táncdal
cimkék: Csalódás, Emlék, Fájdalmas, LélekvesztÅ‘, Lelkis, Retro, Romantikus, SzakÃtós, Szomorú
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 9365