Nekem szólj, hogyha bánt valami téged,
nekem szólj, engem még te megtalálsz.
Nekem szólj, mikor már te is úgy érzed,
vÃgaszt csak bennem látsz, csak tÅ‘lem vársz.
Gyere el, mikor már seholse várnak,
gyere el, mikor már senkise hÃv.
Gyere el és én majd örömmel várlak,
s együtt lesz újra két magányos szÃv.
Ha tán untat a szó, akkor csak szóljál,
a nyugtató csend is társat kÃván.
És én megértelek, s majd hallgatok némán,
az a csend visszahoz örökre téged talán.
Nekem szólj, hogyha bánt valami téged,
nekem szólj, engem még te megtalálsz.
Csak egy szó, s ha kell, elmegyek érted,
majd ha Ãrsz, majd ha hÃvsz, ha újra vársz.
Nekem szólj, hogyha bánt valami téged,...
...csak egy szót, annyit mondj, hogy újra vársz.