Átszövöm a lelked hófehér fátyollal,
Szerelemmel, dallal, rózsaszín mámorral.
Vágyakozom érted szomjúhozó szájjal, fellobogó lánggal,
Új tavaszra váró minden éjszakámmal, minden éjszakámmal.
Lesz még a rózsának virágos az ága,
Még valóra válik éjszakáim álma.
Még megyünk előre, bíborral borítva a nagy hajnal pirba.
Vár a mámor kelyhe csókos vágyra nyílva, csókos vágyra nyílva.