Már megint szakad a rohadt eső,
egyedül vagyok az utcán.
Részeg kurvák árulják a testük,
egyet megragadok durván.
Ő az, ki mindent megtesz,
ha lóvé lesz az ágyán,
mennie kell, ha eljön a reggel,
itt maradok árván.

Várok rád minden éjjel,
ha elkaplak, nincs esélyed,
ha egyszer bejössz a csőbe bébi,
többé nem menekülsz.

A lány, aki a pultnál áll,
kérdi, hogy én mit kérek.
Magamhoz húzom, a fülébe súgom,
hogy bébi téged.
Vártam rád, hogy gyere fel hozzám,
mert nagyon kívánlak téged,
vegyél le mindent magadról kedves,
csináld amit kérek.

Várok rád minden éjjel,
ha elkaplak, nincs esélyed,
ha egyszer bejössz a csőbe bébi,
többé nem menekülsz.

Várok rád minden éjjel,
ha elkaplak, nincs esélyed,
ha egyszer bejössz a csőbe bébi,
többé nem menekülsz.

Csak azt akarom neked mondani,
az övemet ki kéne bontani.
Kérdezed, hogy mi a szabály,
neked csak annyi, hogy
térden állj.
Holnapra kihagy az emlékezet,
de ma a szádat használd és a kezed.
Most itt van újra az alkalom,
hát dőlj végig az ágyamon.

Várok rád minden éjjel,
ha elkaplak, nincs esélyed,
ha egyszer bejössz a csőbe bébi,
többé nem menekülsz.

Várok rád minden éjjel,
ha elkaplak, nincs esélyed,
ha egyszer bejössz a csőbe bébi,
többé nem menekülsz.

Várok rád, várok rád,
várok rád, többé nem menekülsz.

Várok rád, bébi várok rád,
várok rád, többé nem menekülsz.