Méltóságos asszony, sose kérem számon,
Hogy a csókja egykor itt égett a számon.
Tudom, mért lett másé,
Szegény legény, gazdag leány
Nem lehet egymásé.
Mint ahogy a nap se lesz a halvány holdvilágé.
Tudom, hogy emlékszik arra a tavaszra,
Most is vágyik néha forró csókra ajka.
De csókot ne adjon,
Nem lehet, hogy fagyos őszkor
Új bimbó fakadjon.
Felejtsük el a multakat, Méltóságos asszony.